Mítoszok az indoor növényvilágítással kapcsolatban
A növénytermesztő világítással kapcsolatban számos leegyszerűsített állítás terjed. Gyakran hallani például, hogy minél több wattos egy lámpa, annál jobb, hogy a növényeknek nincs szükségük zöld fényre, vagy hogy a LED-fény nem károsíthatja a növényeket. Valójában azonban a növénytermesztő világítás kiválasztása és megfelelő használata ennél valamivel összetettebb.
Nézzünk meg ezért öt gyakori tévhitet, amelyekkel a növénytermesztő LED-világítás kiválasztásakor találkozhat.
1. tévhit: Minél több wattos egy lámpa, annál több fényt kap a növény
A watt elsősorban az elektromosenergia-fogyasztást jelzi, nem pedig azt a fénymennyiséget, amely ténylegesen eléri a növényt. Ezért két azonos teljesítményfelvételű LED-lámpatest nem feltétlenül biztosít azonos fényteljesítményt. A különbség oka lehet például a LED-chipek hatékonysága, a lámpatest kialakítása, az optika vagy a tápegység. Ezért nem célszerű kizárólag a wattérték alapján növénytermesztő lámpát választani.
A növénytermesztő lámpáknál például a következő adatok nyújtanak hasznosabb információt:
- PPF – a lámpa által kibocsátott fotoszintetikusan aktív fotonok teljes mennyisége,
- PPFD – az adott felületre érkező fotoszintetikusan aktív fotonok mennyisége,
- PPE – a lámpatest hatékonysága, vagyis hogy adott mennyiségű felhasznált energiából mennyi fotoszintetikusan aktív fotont állít elő.
A PPE mértékegysége µmol/J. Minél magasabb ez az érték, annál hatékonyabban alakítja át a lámpatest az elektromos energiát a növénytermesztéshez hasznosítható fénnyé. Egyszerűen fogalmazva: két 200 W-os LED-panel nem feltétlenül biztosít azonos fénymennyiséget a növények számára. A teljesítményfelvétel önmagában tehát nem elegendő információ.
2. tévhit: A növényeknek nincs szükségük zöld fényre
Gyakran találkozhat azzal az állítással, hogy a növények kizárólag a vörös és kék fényt hasznosítják, és a spektrum zöld tartományára szinte egyáltalán nincs szükségük. Ez azonban túlzott leegyszerűsítés.
Igaz, hogy a klorofill elsősorban a vörös és kék fényt nyeli el erősen. A zöld fény azonban szintén részt vesz a fotoszintézisben, és mélyebbre hatolhat a levelekbe, valamint a teljes növényállományba. Így a növény azon részeihez is eljuthat, amelyeket a felülről érkező fény nem ér közvetlenül. Éppen ezért napjainkban sok növénytermesztő lámpatest fehér, teljes spektrumú LED-fényt használ, esetleg fehér és további speciális diódák kombinációját.
A zöld fény tehát nem haszontalan a növények számára. A növénytermesztő világítás értékelésekor érdemes a teljes spektrumot vizsgálni, nem csupán azt, hogy tartalmaz-e vörös és kék fényt.
3. tévhit: A PAR megmutatja, mennyi fényre van szüksége a növénynek
A PAR fogalmát gyakran pontatlanul használják. A PAR a Photosynthetically Active Radiation rövidítése, és hagyományosan a körülbelül 400 és 700 nm közötti sugárzási tartományt jelöli, amelyet általában a fotoszintézishez szükséges fény mérésénél használnak. A PAR azonban nem egy konkrét számérték, amelyből megállapítható, hogy elegendő fényt kap-e a növény. A gyakorlati értékeléshez más mutatókat használnak.
Leggyakrabban a következőkkel találkozhat:
- PPFD – megmutatja, milyen intenzitású fény éri a növényt egy adott pillanatban,
- DLI – megmutatja, mennyi fényt kap a növény egy teljes nap alatt.
A DLI tehát nemcsak a fényintenzitást, hanem a megvilágítás időtartamát is figyelembe veszi. Egy növény, amelyet naponta nyolc órán át ér ugyanakkora PPFD, természetesen nem kap ugyanakkora teljes fénymennyiséget, mint egy napi tizenhat órán át megvilágított növény. A PAR ezért hasznos fogalom, de önmagában nem mondja meg, mennyi fényre van szüksége egy adott növénynek.
4. tévhit: A növénytermesztő LED-lámpák 100%-os hatékonyságúak
A LED-technológia nagyon hatékony lehet, de egyetlen hagyományos LED-lámpatest sem alakítja át a teljes felhasznált elektromos energiát a növények által hasznosítható fénnyé. Az energia egy része mindig hővé alakul a LED-chipekben, a tápegységben és más alkatrészekben. Ezért a növénytermesztő LED-lámpatestek hűtőbordákkal rendelkeznek, egyes modellek pedig ventilátorokkal működő aktív hűtést is alkalmaznak.
A hatékonyság összehasonlításakor ezért hasznosabb a µmol/J-ban megadott PPE-értéket figyelni, mint az általános marketingállításokat egy „energiatakarékos” lámpáról. A magasabb PPE azt jelenti, hogy a lámpatest egy joule elektromos energiából több fotoszintetikusan aktív fotont képes előállítani. Még egy nagyon hatékony LED-lámpatest sem százszázalékos hatékonyságú, és továbbra is termel bizonyos mennyiségű hőt.
5. tévhit: A LED-fény nem árthat a növényeknek
A LED-lámpatestek általában kevesebb sugárzó hőt adnak át a növényeknek, mint egyes régebbi technológiák, ez azonban nem jelenti azt, hogy tetszőlegesen közel helyezhetők hozzájuk. A növényeket nemcsak a magas hőmérséklet károsíthatja. Problémát jelenthet a túl magas fényintenzitás is. Ha a növény több fényt kap, mint amennyit hatékonyan hasznosítani tud, fotoinhibíció és más stressztünetek jelentkezhetnek.
A tünetek közé tartozhat például:
- a levelek kifakulása vagy kivilágosodása
- a levelek egyes részeinek károsodása
- a növekedés lelassulása
- a növény általános stresszállapota
Hasonló tüneteknek azonban más okai is lehetnek, például a nem megfelelő öntözés, a tápanyagellátás vagy a hőmérséklet. Ezért egyetlen tünet alapján nem célszerű automatikusan arra következtetni, hogy túl erős a világítás.
Nincs egyetlen olyan általános PPFD-érték sem, amely minden növény számára megfelelő lenne. Az ideális fényintenzitás a növény fajától, növekedési szakaszától, a megvilágítás időtartamától és más körülményektől is függ. Ezért a legjobb az adott lámpatesthez ajánlott elhelyezési távolságot és – ha rendelkezésre áll – a PPFD-térképét figyelembe venni.
Hogyan állapítható meg, mennyi fény éri ténylegesen a növényeket?
Ha pontosabban szeretné beállítani a világítást, érdemes valós PPFD-értékekkel dolgozni. Ezért a növénytermesztő lámpáknál célszerű figyelni a PPFD-térképet, amely megmutatja a fényintenzitást a termesztési felület különböző pontjain és a lámpatesttől mért különböző távolságokban.
A PPFD PAR/PPFD-mérővel, más néven kvantumszenzorral is mérhető. Ez az eszköz megméri az adott pontra érkező fotoszintetikusan aktív fotonok mennyiségét.
Mit érdemes megjegyezni?
A növénytermesztő világítás kiválasztásakor nem érdemes kizárólag egyetlen adatra vagy egyszerű szabályra hagyatkozni. A wattérték nem mond el mindent a fényteljesítményről, a zöld fény nem haszontalan, és a LED-világítás sem automatikusan biztonságos bármilyen intenzitás mellett. Sokkal fontosabb figyelembe venni a PPF-et, a PPFD-t, a hatékonyságot, a spektrumot és a megvilágítás időtartamát, valamint az adott növény igényeit.
A jó növénytermesztő világítás ugyanis nem arról szól, hogy a lehető legtöbb fényt biztosítsuk a növénynek, hanem arról, hogy a megfelelő körülmények között a megfelelő mennyiségű fényt kapja.