5 Legismertebb mítosz a növények mesterséges világításáról

Mítosz #1: A fényforrás teljesítménye a fényerősség mutatója

Bár létezik összefüggés a teljesítmény és a fényerősség között, egy ilyen állítás nem teljesen helytálló. Mindig figyelembe kell venni egyéb paramétereket, sokszor a fényforrások fényerősségét lumenben adják meg, de inkább a PPFD értéket kell keresni mikromóliban, amit mi minden lámpánál mérünk és tüntetünk fel. Az elavult chip technológiák nagyobb áramfogyasztással rendelkeznek, de kevesebb fényt adnak, mint az újabb növénynevelő lámpák, amelyek akár alacsonyabb teljesítménnyel is működhetnek. A legkorábbi fényforrások 75 lm/W hatékonyságú LED chipeket használnak. Az újabb Samsung chipek akár kétszerese 150 lm/W hatékonyságot érnek el. Tehát a rosszul megvásárolt, silány minőségű fényforrások pénzt pazarolnak, miközben a növény nem kap annyi fényt, amennyire szüksége lenne.

Mítosz #2: A növényeknek nincs szükségük zöld fényre 

Az a gondolat, hogy a növények nem képesek kihasználni a 450 nm - 550 nm közötti fény spektrumot (zöld fény) természetesen hibás. Biztosan már hallottad, és talán láttál is olyan spektrális grafikont, amely csak a piros és kék tartományokban mutatta a magas csúcsot, miközben a zöld tartományban a görbe mélyponton volt. Ezek a grafikák csupán a klorofill A és B fotoszintetikus aktivitását ábrázolják. Ha figyelembe vesszük a fotoszintézis egyéb fontos folyamatait, mint például a Beta-karotint, akkor az már a zöld spektrumban is jelen van. Ha azt mondjuk, hogy a növények 100%-ban érzékenyek a kék és piros fényre, akkor a zöld fényt a növény "látja" körülbelül 20%-ban.

Mítosz #3: PAR segít meghatározni, hogy mennyi fényre van szüksége a növényeknek

Ezekkel az esettel már találkoztunk egyes fórumokon és weboldalakon. A PAR nem adja meg, hogy mennyi fényre van szüksége a növényeknek, erre inkább a DLI használják. PAR helyes jelentése (Photosynthetically Active Radiation) mutatja, hogy a növény hogyan érzékeli a fényt saját szempontjából. A legjobban a piros és kék fényt érzékeli, és valamivel gyengébben reagál a zöld és sárga fényre.

Mítosz #4: Az LED növénynevelő lámpák 100%-os hatékonyságú fényforrások

Ez természetesen egy szójáték kérdése lenne, ezért néhány kétes üzlet, főként a kínai piacok marketingfogásként használják. Alapvetően ez azt jelentené, hogy képesek lennénk 100%-ban az elektromos áramot fényenergiává alakítani. Ezt azonban jelenleg egyetlen technológia sem képes megvalósítani. Természetesen az LED technológia jelenleg a leginkább hatékony fényforrás, de nem 100%-os, erre még várnunk kell. Az összes LED fényforrást használó felhasználó tudja, hogy az LED chipek működés közben elég jól felmelegednek, így a fölösleges energia hő formájában távozik. Léteznek olyan laboratóriumi kísérletek, ahol 98%-os hatékonyságú fényforrást használnak, ami azon az elven működik, hogy a hőenergia felhalmozódik, amíg elég erőssé válik ahhoz, hogy látható fény formájában távozzon.

Mítosz #5: Az LED világítás nem árthat a növényeknek

Sokan úgy vélik, hogy az alacsonyabb üzemeltetési hőmérséklet miatt az LED világítás nem okoz égést a növényeknek. Természetesen a hőmérséklet tekintetében az LED-ek a legjobbak az összes fényforrás közül, és a növények akkor égnek meg, ha közvetlenül érintkeznek a fényforrással. De figyelembe kell venni, hogy a növényt a magas fotonáram is megégetheti, ami a fényerősség-t jelenti. Ha túl közel helyezzük a nagy teljesítményű növénynevelő lámpát a növényhez, és az PPFD értéke eléri a 1200 mikromól/másodperc értéket, akkor hamar megéghet a levél, ezt úgy lehet észrevenni, hogy a levél világosodni, sárgulni kezd, és egyes helyeken barna foltok jelennek meg. A levél ezen átalakulása a levél szélétől a közepe felé halad. A fiatal növények érzékenyebbek erre, és bizonyos fajtáknak már 750 µmol/s körüli értékek is ártalmasak lehetnek.